Tanulás nyáron

Tanulás a szünidőben? Évente vissza-visszatérő téma, ugyanúgy mint az iskolakezdés, a télapó vagy a húsvéti nyuszi. És kifogyhatatlan is, véget nem érő. Nyilván azért kérdés egyáltalán, mert a gyerekek sok házifeladatot kapnak a nyári szünidőre.

Vekerdy Tamás - gyermekközpontú felfogásáról ismert és népszerű pszichológusunk - nemrég markánsan fejtette ki véleményét : "nem, ne tanuljon nyáron a gyerek! Bár lehet, hogy a nyári tanulós gyerekek könnyebben veszik az iskolakezdést, egyszerűbben rázódnak vissza a drillbe, szinte biztos, hogy hamarabb fogynak ki a lendületből ősz végére, mit a többiek." Vagyis amit nyerünk a réven, odalesz a vámon. A nyár legyen a pihenésé, a növekedésé, a raktárak feltöltéséé. A végeredmény ugyanaz lesz.

Minden szavával egyetértünk amikor olvassuk, aztán az oldalt becsukva visszakúszik a szorongás: és ha mégis? egy kicsit? bizonyos gyerekeknél? Mert nagy bátorság kell a megvalósításhoz. Jajj csak ki ne essen a rutinból, jajj csak el ne felejtse, amit olyan nehezen megtanult. Szemránckrém effektusnak hívom: használom, kenem, tükörben új ráncok, mégsem merem abbahagyni, mert ha abbahagyom, biztos még több ránc jönne. Nincs ugyan látszatja, de félelemből, megszokásból, biztos-ami-biztos-ból, biztosan-nem-ártok-vele megfontolásból kenem. És tanuljon csak a gyerek is. Mi is tanultunk. Száz matekpélda a "Feladatgyűjtemény matematikából" könyvből. A mi időnkben még zöld volt. Igaz, tetszőleges száz. De a könnyűek hamar elfogytak. Egy teli spirálkockás füzet per vakáció. Minden évben. Nyári olvasmányok olvasónaplói. Ez volt az alap a jótanulóknak.

De nem voltunk túlhajszolva, mint a mostaniak. És nem szorongták magukat kékre-zöldre a szüleink, hogy mi lesz a jövőnk. Nem volt az iskola kockából felépítve. Nem volt az iskolatáska 18 kiló. Volt délutánunk. Mindenkinek egyforma esélyei voltak. Volt gyerekkorunk. Abba belefért a száz matekpélda. De ma baj, hogy agyonhajszoljuk a gyerekeket. Könnyen mondom, hogy én ki merném próbálni a nem-tanulós nyarakat, mert nincs tétje, a lányok kinőtték az iskolapadot.

De mondok egy alternatívát. Kicsit rugaszkodjunk el attól, hogy tanulni csak vérverejtékkel, szárazon, sóhajtozva, spirálfüzet fölé görnyedve lehet tanulni. Bár mi ezt nevezzük rutinból tanulásnak. Mondom, mire gondolok: madármegfigyelő tábor, geológus tábor, művészeti tábor, matektábor, csillagász tábor, irodalmi tábor. Ez nem tanulás? Dehogynem.