Mi az hogy alternatív gyógymód?

Alternatív gyógymódból nagyon sok van, csak kapkodjuk a fejünket. Hiába kérdezzük az orvost, jó esetben őszinte vállvonogatást és a "... ha ártani nem árt, maximum pénzkidobás." választ kapjuk. Vagy meg sem merjük kérdezni, attól tartva hogy megharagszik ránk, mert egyfajta bizalmatlanságnak veszi. De tényleg jól tudja? Elképzelhető, hogy a millió napi beteg, adminisztráció és szakirodalom követése mellett erre is marad ideje, hogy mindezt tudja? Honnan a káosz? Onnan, hogy nagyon sok olyan betegség - állapot van, amik legfeljebb szinten tartásig gyógyíthatók a konzervatív orvostudomány eszközeivel. Ráadásul a magának a gyógyításnak is vannak mellékhatásai, amiket szintén lehet, hogy gyógyítani kell. Szóval sok páciens tovább kutakodik, mit tudna még tenni? A helyzet viszont az, hogy óriási az egészségipar, sok pénz szerepel benne és egyre többen szeretnének részesülni ebből a piacból. Innentől viszont ember legyen a talpán, akik jól tud dönteni, mi a jó és mi a fölösleges.

Ráadásul az egészségipar számára nemcsak az igazi "beteg" a célcsoport, hanem (érthetően piactágításból) kinyúlnak az egészséges ember felé. Egyrészt ki vonja meg a határt egészség és betegség között (öreg vagy, vagy beteg vagy? depressziós vagy, vagy csak elviselhetetlen emberekkel vagy körülvéve?) másrészt, ha egészséges vagy legyél jobban az , vagy legyél sokkal hosszabb ideig. De ez egy másik blogbejegyzés témája ... Térjünk vissza a betegekhez és az alternatív gyógymódokhoz.

Nap mint nap szembesülök ezzel. A hiperbár medicina egy része bizonyítékokon alapuló hagyományos gyógyászati ág, másik része még csak tapasztalatokon alapszik. Két lábbal, egyszerre állok a két parton.

Definíciók:

Alternatív gyógymódok: ide tartoznak a nem-tudományos, spirituális és vallási összefüggésű gyógyítási módszerek is felhasználó vagy éppen az Európán kívül alkalmazott hagyományos módszerek. Jellemzően hatásuk nincs bizonyítva, az eredmények bizonytalanok, szubjektívek, tapasztalatiakon, vagy hagyományaikon alapulnak. Akkor beszélhetünk alternatív gyógyításról, ha a beteg egyáltalán nem követi a háziorvosa konvencionális előírásait. Ide tartoznak olyan eljárások, amik bizonyítottan hatástalanok de hisznek bennük és kárt nem okoznak (jó esetben), amikről soha nem próbálták bebizonyítani, hogy hatásosak, és amiket vizsgáltak, de még nem sikerült elég meggyőző adatot találni arra nézve, hogy valóban használnak. A velük való gyógyításhoz legtöbbször nincs is egészségügyi képesítés feltételül előírva.

Kiegészítő gyógymódok: azok, amelyeket a hagyományos terápiával együtt alkalmaznak, hogy javítsák annak hatását. Legtöbbször orvos javasolja vagy vele együttértésben, team-munkában történik.

A nem konvencionális gyógymódokat összefoglalóan nevezhetjük kiegészítő és alternatív gyógymódoknak (CAM: "complementary and alternative medicine") is, illetve terjedőben van rájuk az integratív orvoslás ("integrative medicine") kifejezés is. Meg kell említeni, hogy a WHO adatai szerint a világ népességének kb. 80%-a számára máig ez jelenti az elsődleges egészségügyi ellátást.

Hivatalos (konzervatív) orvostudomány: Az alternatív gyógymódok ellenpontja a hivatalos orvoslás, amely az elmúlt kétszáz évben jelent meg és főleg a 20. század második felében öltött formát a világ fejlett országaiban, de másutt is tanított és gyakorolt, nyugatinak, allopátiásnak is nevezett, de gyakran konvencionálisnak jegyzett orvostudomány. Helyzete folytonosan változik, módosul, eszközei bővülnek, ezért "technomedicinának" is nevezik napjaink orvoslását. Módszerei, eszközei egyre inkább és egyre tudatosabban tudományos evidenciákon lapulnak (Oxford, Cochrane Collaboration (CC), evidence-based medicine (EBM), tényeken alapuló orvoslás fogalma). A mai, dominánsan nyugati eredetű medicinának alapja a létező legjobb gyakorlat.

Az alternatív gyógymódokat nem módszertanuk különbözteti meg a konvencionális orvoslástól, hanem a beválás ellenőrzése. Például általában a természetgyógyászat körébe sorolják az olyan gyógynövények alkalmazását, amelyek hatása nincsen megfelelően alátámasztva. Ugyanakkor azon gyógynövények alkalmazása, amelyek hatása már bizonyított, a konvencionális gyógymódok körébe sorolható. Ugyanígy megkülönböztethető a kineziológia, amely egy alternatív gyógymód, és a humánkineziológia , amely a sporttudomány egyik ága.

Ma nincs klinikai vizsgálat minden terápiás gyógymód hatékonyságáról. Van ami biztosan hat, van ami biztosan nem. És a kettő között ott van valami, ami beékelődik és ami nagyon nagy terület. Doktor úr, mi az esélye annak, hogy a sztreoid infúzió hatására visszatér a hallásom vagy teljesen elmúlik a szédülésem? (Ezer elnézés a fül-orr-gégész ismerőseimtől és ismeretlenjeimtől, hogy pont őket citálom, citálhatnék másokat is.) Erre nem lehet 100%-ot mondani. Két gyógymódról tudok, ami 100%-os. Az egyik a vakbélműtét, kivette, tényleg. A másik a foghúzás. 

És mégis ennél többre mondjuk, hogy bizonyítottan használ. A többi? Szerintem akkor állunk hozzá reálisan, ha ezt mondom: "Bízom benne." És ami nem bizonyítottan használ? Biztos, hogy "csak hinni kell benne" mert test és lélek egy - mondja a holisztikus szemlélet? Vagy biztos hogy csak placebo hatás? Csak az emberi hiszékenységre és tanulatlanságra épít? Csendben megjegyzem hogy a placebo hatás azt jelenti, hogy van hatása csak nem bizonyított hogy pont attól érzi jobban magát, amit teszünk vele, vagyis nem mondhatjuk, hogy hatástalan! Ki ne ragasztott volna már macis sebtapaszt láthatatlan sebre és máris jobb volt? Vagy a gyógypuszit ne is hozzam fel, igaz? Nyilván az nem kerül semmibe, más meg nagyon sokba, de hatása az van. Ugyanakkor tényleg vigyázat, sok az fóka és kevés a hal, mindenki téged akar meggyőzni.

Sajnálom, hogy megint csak állóvizet kavartam fel és nem tudom a válaszokat. Marad nekem a két lábon állás, a bizalom, a tisztesség és az etikus hozzáállás. Remélem, másoknak is a fókák közül.

(forrás: wikipédia)