Kölönóra, szabadidő, unatkozás

Nyáron elöntik a családokat a különféle táborok hívogató hirdetési, ilyenkor, iskolakezdéskor pedig a szakkörök, különórák, délutáni elfoglaltságok tengeréből lehet - vagy inkább kell? - választaniuk. Csábító a színesség, csábító az hogy mennyi rejtett tehetséget varázsolhatunk elő a gyerekből. Csábító a sok fejlesztés, hogy egyre nagyszerűbb legyen a trónörökös hiszen óriási a verseny.

Vegyük ketté. Van, amit muszáj csinálni. Matek korrepetálás, felvételi előkészítő, tanulástechnikai csoport.

De "játszani is engedd szép, komoly fiadat", legyen móka is az életében. Legyen kézművesség, színjátszó csoport, informatika szakkör.

Amit külön kiemelnék: MOZGÁS. Nemcsak, mert kicsi sajtkukac és estére ki kell fárasztani, hanem mert a mozgásos tevékenységek fejlesztik a kognitív területeket is. Kérdés a versenysport: saját motiváció, családi támogató háttér, jó közösség és jó edző. Ha nem megy, ne erőltessük. Vannak versenyszellemű gyerekek és vannak, akik nem. Ismerjük fel. Ne a gyerekkel valósítsuk meg saját álmainkat.

Egyébként sokszor elég lemenni focizni a haverokkal a rétre. Szuper a jazzbalett és a akrobatikus roki vagy bicajozunk hétvégén. Kirándulás. Kavicsdobálás a Duna parton. Fára mászás a nagyi kertjében.

Egy szó a küzdősportokról: mellszélességgel támogatom. Teljessel. Fegyelemre, önkontrollra és odafigyelésre tanít.

És végül. Maradjon idő unatkozni is! Igen, nem elírás. Unatkozni kell. Tudom hogy most hördülés hangzik fel néhány laptop mellől: de akkor csinálja a galibát, az szüli a veszélyes ötleteket, nyomkodja a kütyüt.Az unatkozás az az időszak, amikor felismeri, mi érdekli őt igazán. Legyen tér arra, hogy megmutatkozzon a "belső inger". Ha minden percüket megszervezzük, vesztenek az önállóságból. A gyerek persze panaszkodik, hogy unatkozik és a szülőt is idegesíti, hogy nem csinál semmit. Egyszer írjuk össze vele együtt, mit szeret csinálni. Ha azt látjuk, hogy unatkozik, vegyük elő a listát. Fantáziáljon, találjon ki történetet. Írja le.Ugyankkor az is igaz, hogy az "üres idő" a mi életünkből is kiesik. Ha két percnél tovább kell várni a sorban vagy a fodrásznál, ha utazunk a buszon azonnal előkerül az okostelefon. Akkor mit kérünk számon a gyereken? Hogy mutatunk példát? Hogy vagyunk mi is képesek tűrni a monotóniát? Mit tanítunk neki? Lát minket könyvet olvasni? Próbáljuk ki először mi ...